A sanghaji székhelyű TROP: Terrains + Open Space iroda befejezi az „An Villa” tervét a kínai Jangce folyó déli partján fekvő Shaoxingban. Itt a látogatók elveszhetnek a sikátorok, hidak és csatornák hálózatában. A terület épített szerkezetét az öntözőrendszer és az egymáson átfedő cserepekkel burkolt ősi háztetők határozzák meg – ezek az elemek vezérelték a kortárs villa tervezését.
A TROP tervezőcsapata ebből az építészeti technikából inspirálódva egy vízjátékot hoz létre az „érkezési udvaron”. A finom tetőszerkezet nemcsak az ősi tető lényegét ragadja meg, hanem kiemeli Shaoxing építészeti történetét is. Az esőszerű hatás megteremtésével ez a művészi installáció a shaoxingi örökség büszkeségévé és örömévé válik.
Az „An villa” tervezésével a TROP szintén Shaoxing környezetéből merített ihletet. A tető és a vízlefolyás közötti kapcsolatra nagy figyelmet fordítva a csapat elismerte, hogy a tetők a vizet az ereszcsatornákon keresztül vezetik, így kezelve az esővizet az egész városban. Shaoxing jelenlegi városában minden évben sok eső esik, ami néha áradásokhoz vezet. A projekt ennek az esővízkezelésnek az ünneplését jelenti.
A tervezőcsapat megjegyzi az eső fontosságát, mint a terület meghatározó jellemzőjét, hogy „a gyerekek soha nem tudják elfelejteni az ereszbe csapódó eső jelenetét.
Minden nyár végét egy esős évszak követi. Miután néhány napig csöpög az eresz, a nyár gyorsan elmúlik. Az „ereszre verő eső” az évszak emlékét hordozza a Jiangnanban élő generációk számára.” Az esős város ünnepeként a TROP: Terrains + Open Space célja, hogy a gyermekkori emléket épített térré alakítsa át.
A TROP: Terrains + Open Space természetes növényzetet integrál szoborszerű, gömb alakú cserjékkel kombinálva, hogy új ökológiát hozzon létre az „An Villában”. A terv egy zen falu létrehozását reméli a Jangce folyótól délre. A növények a folyó déli partjának érdekes, természetes faluérzetére és az ökológiai ősi városokra összpontosítanak.
A tervezésben a jiangnan-i vízifalu ereszét, gerincét és vízivilágát integrálják. A benne való séta olyan, mintha az ősi város folyójánál sétálnánk, a tető pedig az emberekre árad, kulturális hangulatot hozva.
A ritmikus, nyíló és záródó teret tájfalak, folyosók és növények alkotják. A tér átható látványától az első udvar nagyszerűségéig és életszerűségéig, majd az elsüllyedt udvar zen nyugalmáig több tér alkot különböző hangulatokat.
