A környezetbarát és a hiperszonikus – a hangsebesség ötszöröse – ellentmondásként hangzik, de egy svájci repülőgépipari startup megtette az első lépést a kettő ötvözése felé, miután egy drón prototípusának tesztrepülését követően.
„A hidrogén utánégetővel végrehajtott sikeres repülés megmutatja a nagy teljesítményű, nagy hatékonyságú és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő meghajtási rendszerek lehetőségeit” – mondta az eseményt követően Mikhail Kokorich, a Destinus vezérigazgatója.
A Jungfrau pilóta nélküli prototípusa nem régen szállt fel egy München melletti repülőtérről, és sikeresen begyújtotta a hidrogénnel működő utánégetőket. Többször repült a repülőtér körül, és mintegy 250 km/órás sebességet ért el. Bár ez messze van a 5000 km/órás küszöbtől, ahol a hiperszonikus repülés kezdődik, Kokorich szerint a kísérletek „bemutatták a hidrogén utánégetők működését és hatékonyságát valós körülmények között”.
Az öt európai ország repülőgépipari szakértőiből álló cég házon belül fejlesztette ki az utánégetőt, és egy hagyományos, Jet A üzemanyaggal működő sugárhajtású turbinával párosította. A rendszer hidrogént fecskendezett a kipufogóáramba, hogy nagyobb sebességet és emelkedési sebességet generáljon. A hidrogén és a hagyományos sugárhajtóanyag kombinálása a fejlesztési időt is csökkenti, mivel a Destinus egy tiszta, hiperszonikus sugárhajtómű megépítésére törekszik. A hidrogén szén-dioxid és nitrogén-oxid helyett csak hőt és vízgőzt bocsát ki.
Az utánégetőkkel elért kezdeti sikerek ellenére a Destinus egyelőre nem fog nagyobb sugárhajtómű-prototípusra váltani. A vállalat lépésről lépésre halad. A jövő évi teszt lesz „a világ első hidrogénnel hajtott szuperszonikus drónja” – mondta Kokorich.
A végső cél egy olyan repülőgép megépítése, amely órák alatt képes embereket és árukat szállítani a világ körül. A Destinus szerint a hiperszonikus repülés Memphisből Tokióba mindössze három óra 15 percig tart majd, míg Memphisből Frankfurtba egy órával gyorsabb lesz a repülés.