Az AZL Architects nemrég fejezte be a Jinling Művészeti Múzeumot, a China Overseas Real Estate megbízásából a Nanjing Jiangnan Jiuxu fejlesztésében. A tervezési kihívás jelentős volt, mivel az építészek feladata egy olyan tér létrehozása volt, amely nemcsak művészeti múzeumként szolgál, hanem Nanjing gazdag városi történelmét és kulturális hagyományait is magába foglalja. A „Jinling reneszánsza a Wutong fa alatt” téma vezérelte a projektet, amelynek célja az volt, hogy Nanjing mély történelmi kontextusát tükrözze, és a komplex téglaépítményekkel kortárs tervezési nyelvet értelmezzen.
Nanjing, történelmi nevén Jinling, Kína egyik legősibb és kulturálisan legjelentősebb városa. A több, mint 7000 éves civilizációs történelmével a város kulcsfontosságú szerepet játszott a kínai történelemben, és több dinasztia fővárosaként szolgált. A város történelme mélyen összefonódott a Han-kultúra megőrzésével, különösen a déli vándorlás időszakaiban. A Jinlingi Művészeti Múzeum célja, hogy tisztelegjen ennek az örökségnek, miközben a város folyamatos fejlődését is bemutatja.
Az AZL Architects csapata a Jinling Művészeti Múzeumot két elforgatott tömbből álló összeállításként tervezi, amelyeket olyan felületek kötnek össze, amelyek jellegzetes csavarodó formát hoznak létre. A szerkezet alja a közeli magas lakóépületekhez igazodik, míg a felső rész csavartan a szomszédos úttal párhuzamosan helyezkedik el. Ez a csavarodó kialakítás, amely eltér a tipikus matematikai vagy spirális formáktól, a struktúra dinamikus felfelé növekedését szimbolizálja, és rezonál a vitalitás gondolatára és a nanjingi „mauzóleum” történelmi jelentőségére. A csavart gyémánt alak és a négyzet alakú alap közötti kölcsönhatás gazdag belső és külső térélményt teremt.
A múzeum tervezésének egyik fő jellemzője a homlokzat, amelyet 139 000 egyedi készítésű kerámiacsempe borít. Ezeket a 60x60x180 mm-es csempéket úgy választották ki, hogy tükrözzék Nanjing 3100 éves történelmét és az ősi városfalak jelentőségét. A kerámialapok a késő keleti Jin-dinasztia idejéből származó téglából merítenek ihletet, amely jelenleg a Nanjing Múzeumban található. Bár minden csempe azonos méretekkel rendelkezik, textúrájuk eltérő, mázas és mázatlan felületű, ami mélységet és vizuális érdekességet kölcsönöz a homlokzatnak.
A kerámiacserép homlokzat innovatív építési technikákat igényelt. A csempék rögzítésére két módszert alkalmaztak: a főbejárat feletti íves felületre egy „összeszerelt U alakú réses átmenő csavaros rögzítést”, a többi területre pedig egy hagyományosabb „összeszerelt kémiai horgony rögzítést”. Ezek a módszerek egyszerre garantálják a biztonságot és a hagyományos kézművesség és a modern technológia integrációját. Speciális szerszámokat fejlesztettek ki a csempékbe fúrt lyukak és hornyok precíz kifúrásához, a sík és ívelt felületek bonyolult metszéspontjait figyelembe véve.
A kerámiacsempe függönyfal tervezése moduláris megközelítésen alapult, amely lehetővé tette a helyszíni összeszerelést, miközben megőrizte a bonyolult homlokzathoz szükséges pontosságot. Az egyenként körülbelül 1,2 méter hosszú egységmodulok vízszintes kerámiatégla-sorból állnak, amelyet egy lineáris acélgerendára szereltek. Ez a moduláris megközelítés leegyszerűsítette a sík és ívelt felületek építését, lehetővé téve egy zökkenőmentes háromdimenziós homlokzat létrehozását.