A Vacheron Constantin a Watches and Wonders 2024 kiállításon mutatta be a világ első parfümóra koncepcióját. Az Égérie – The Pleats of Time (Az idő barázdái) névre keresztelt, egyedülálló óra a svájci luxusóra- és óragyártó, a párizsi divattervező Yiqing Yin és a parfümőr Dominique Ropion együttműködésének eredménye.
Yin egy lila pántot tervezett, amelyet finom redős minta és bonyolult hímzés díszít, illetve Ropion által készített egyedi (levendula és narancsvirág) illatot áraszt viselője csuklóján.
Vacheron Constantin Égérie koncepcióórája három terület (Haute Horlogerie, Haute Couture és Haute Parfumerie) összeolvadását kezdeményezte. A gyémántokkal díszített 37 mm-es rozéarany burkolat, órajelzők nélküli számlapot mutat, ami arra ösztönzi az embert, hogy intuitív és érzelmi módon foglalkozzon az idővel. A számlap egy „barázdás” motívum; finom arany „gyöngyökkel” körülvett központ egy külső mintával, amely meghosszabbítja és szélesíti a redőket. Yin művészi hímzéssel díszített szíja gyöngyház töredékeket tartalmaz a selyemszálak között. Yin egy gyengéd lila árnyalatot választott, amelyet „nőiesnek, éterinek, az ábrándozás finom megnyilvánulásához hasonlónak” nevezett. A pántba integrált, mégis rejtett illatot Dominique Ropion parfümőrmester alkotta meg.
Ropion elmondása szerint, az alapvető cél az volt, hogy „olyan illatot hozzon létre, amely univerzális, mint maga az idő. Ásványos, kifinomult illat, télies, púderes és színjátszó jegyekkel, felidézve a napfényt a füst fátylain keresztül.” Miután meghatározták az illatot, az ötlet az volt, hogy a szíj szívébe zárják, és elfogadják az idő múlását.
Az illatkoncentrátum cseppjeinek „kapszulába zárása” egy átfogó, innovatív folyamathoz vezetett. A szíjat ezen kapszulákba mártották, hogy a benne található parfüm véletlenszerűen felszabaduljon, amint az ember bőréhez ér.
Yin az Égérie mellé egy Haute Couture ruhát is készített, amely megtestesíti annak szellemiségét. „A könnyű szövetek a test köré fonódnak, a természetfeletti árnyalatok pliszével díszített, örvénylő kirakatát hozva létre, felidézve a moaré óralap töréseit. Ez a hullámzó sziluett, összhangban a testtel, időben felfüggesztett rugalmasságot kínál, amely a viselő mozgásában és az elemek simulékonyságában csúcsosodik ki. A szoknya bővülő térfogata napsugár redőkben végződik, amelyek színjátszó szatén zuhatagokból állnak, egymásra helyezett fátyol hatásokat és folyamatosan változó selymes tükröződéseket hozva létre, megragadva az adott pillanat pompáját. Az elemek vitalitása által ihletett alkotás a mozgásban rejlő szépséget ünnepli, ahol a végtelenség kecsesen tükröződik a folyamatosságban”.