Manas Bhatia építész és számítógépes tervező a Midjourney mesterséges intelligencia (AI) eszközben rejlő lehetőségeket kihasználva egy szürreális építészeti jövőt képzel el új projektjében, a Symbiotic Architecture-ben. Az indiai tervező olyan, a Hyperion mamutfenyő által inspirált, szimbiózisban lévő építészeti lakótornyokat mutat be, amelyek lélegeznek és növekednek, és óriási üreges mamutfenyőként jelennek meg.
Az építész azt a kérdést teszi fel, hogy „lélegezhet-e, ami körbevesz minket, ahogyan az élőlények lélegeznek, ahelyett, hogy légkondicionált beton- és üvegdobozokban lakunk, amelyeket lakásoknak nevezünk?”.
Manas Bhatia az élőlények, a természet és az építészet kapcsolatát vizsgálva, mesterséges intelligencia által generált képek és rajzok sorozataként mutatja be konceptuális kutatási elképzeléseit, amelyek a természetbe teljesen beilleszkedő és azzal eggyé váló, szürreális „élő” lakásokat ábrázolnak.
A Hyperion fenyők kényelmes otthonokká alakulnak át
Manas Bhatia a Symbiotic Architecture című művével a fizikai építészeti tervezésen túlra is kiterjeszti munkáját. Most a mesterséges intelligenciát és a szürreális építészeti koncepciókat és terveket vizsgálva azokat a kérdéseket teszi fel, hogy hogyan alakulnak ki minták a természetben, hogyan jönnek létre hálózatok a mikrolények lakhelyén, és hogyan viselkednek a növények a természeti ingerek és az ilyen elméletek szerint.
Az indiai építész és tervező az emberiségnek a természettel való mély kapcsolatát is megvizsgálja, és a természettel kapcsolatos tapasztalatainkat érintve egy „utópisztikus jövő” vízióját dolgozza ki. Ebben az elképzelt alternatív jövőben az épületek nem betonból vagy acélból készült gépezetek – ehelyett az épületek élnek, és képesek tovább nőni, hogy megfeleljenek a folyamatosan növekvő lakásigényeknek.
Manas Bhatia konceptuális kutatási elképzeléseit a Midjourney nevű mesterséges intelligenciaprogram segíti elő, ennek köszönhetően születik meg szimbiotikus természetű építészete. Az építész egy sor szövegalapú kérést táplált a programba, például olyan szavak kombinációját, mint az „óriás”, „üreges”, „fa”, „lépcső”, „homlokzat” és „növények”, hogy válaszként képek sorát generálja. Ezután több ismétlést futtattak le, a kívánt eredmény elérése érdekében módosították a felszólításokat. Az eredmény egy olyan szürreális lakóház-sorozat lett, amely teljesen a természetbe illik. A kivájt Hyperion fák funkcionális, lélegző építményekké alakultak át, a lakások befelé néznek, és beengedik a természetes fényt, hogy világos, elvarázsolt természeti tereket hozzanak létre.
AI által generált varázslatos, növekvő és lélegző szerkezetek
Manas Bhatia arra utal új, Symbiotic Architecture című sorozatával, hogy a tervezők hatékonyabban tudnák végezni munkájukat, ha tanulnak a már meglévő természetes rendszerektől. „Mindig is lenyűgözött, ahogyan a kis rovarok és élőlények létrehozzák lakóhelyüket a természetben. A hangyák például bonyolult hálózatokat építenek a talajban. Milyen csodálatos lenne egy olyan világban élni, amiben emberek növényekhez hasonlóan növekvő és lélegző épületeket tudnak létrehozni”.
Ez az új, a természetes rendszerek ismeretét felhasználó megközelítés a technológiával kiegészítve lehetővé teszi, hogy biológiailag még integráltabb építészeti tervek szülessenek, végtelen lehetőségekkel. Az építészek és tervezők sokkal kényelmesebben tudják megalkotni elképzeléseiket a rendelkezésre álló korszerű technológiával és eszközökkel; gondolataikat közvetlenül rajzokra, renderekre és 3D modellekre fordíthatják át, ami gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az iparágat.
Ahogy a Midjourney mesterséges intelligencia eszköz esetében is, a legfontosabb szempont a szavak megválasztása, amely a kívánt vizuális eredményeket generálja. Néha előfordulhat, hogy nem a várt eredményt érjük el, de az akár utat adhat egy olyan alternatív víziónak, amelyre a felhasználó eredetileg talán nem is gondolt.