A Sri Lanka-i építész, Thilina Liyanage olyan óceáni házikót álmodott meg, mely a sziklás part felett lebeg. Az apró épület bonyolult geometrikus formájával az alatta lévő sziklás talajképződményre hasonlít.
Bár formáját tekintve akár a szikla folytatásaként jellemezhetnénk, az épület nem épül bele a környezetébe – épp az ellenkezőleg. A ház a felszíntől elkülönülve a teljes izoláció hangulatát árasztja, melyet még tovább fokoz a helyszín: maga a szikla úgy válik el a talajtól, mint a ház a sziklától.
Az óceáni ház az izoláltság érzete mellett a körforgás élményét hangsúlyozza. A partszakaszon túl nyúló lakhelyet megközelítve a látogató több emeletnyi, az épületet körbeölelő lépcsőn kell felmennie.
Az utolsó lépcső a kétszintes házon belül, a nagy belmagasságú nappali részlegből az intimebb hangulatú emeleti hálórészleghez vezet. Az üvegfalaknak köszönhetően a kompakt belső tér határai elmosódnak: a lakótér egybenyílik a sziklákkal és a végtelennek tűnő óceánnal. Még az A-alakú szerkezet felső sarkában megbújó hálószobából is az ég egyes szeleteire látunk rá.
