A Monovolume Architecture + Design egy régi, 1960-as évekből származó villa komplex felújítását végezte el, amely az olaszországi Bolzano tartomány délnyugati részén, a híres borút mentén, szőlőültetvények és kis erdők közepette található. Az 1950-es és 1960-as években, a második világháború után sok polgár költözött a városközpontból ezekre a dombokra, hogy nagyobb nyugalmat és exkluzív kilátást élvezzen a környező hegycsúcsokra és a tájra, amelyben a “Villa EB” helyezkedik el.
A “Villa EB”, mielőtt a Monovolume Architecture + Design felújította volna, magas életszínvonalat képviselt, és kiváló minőségű anyagokból és kivitelezéssel épült. Azonban a kor megszokásai szerint tervezett házakról kiderült, hogy nagyon zárt burkolattal rendelkeznek, az üvegfelületek és a tömör falak aránya nagyon alacsony, kevés kilátás nyílik a tájra, és a mennyezetek nagyon alacsonyak.
Az új tulajdonosok azt szerették volna, ha házuk beágyazódik az azt körülvevő kertbe és a közeli erdőbe. A projekt lényege a lakás beolvadása a környező tájba anélkül, hogy feláldoznák a modern vonalakat és a nagy ablakokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kilátást különböző szögekből élvezhessük.
Szükséges volt a magasságok növelése az egyes szinteken és a lakótérben lévő válaszfalak átalakítása annak érdekében, hogy a földszinten nagy lakótereket hozzanak létre anélkül, hogy elveszítenék a különböző területek (konyha és dolgozószoba) közötti formai/funkcionális kapcsolatot.
Olyan anyagokkal dolgoztak, mint a “mönch und nonne” cseréptető, amelyben az alsó “apáca” dombor a felső “szerzetes” domborral van összekapcsolva, a “pfitscher gneis” természetes kőfalak, a szabadon hagyott faburkolat és a földbarna fémlemezből készült építészeti elemek.
Belül az első és a második emeletet összekötő fém- és falépcső tetején egy nagyméretű ovális tetőablak található, amely a zenitnézetben jól látható, mint a fény és az anyag szimbiózisa.
Kívülről a két szinten nagyméretű tolóajtókkal ellátott üvegezett homlokzatok a ház szinte minden sarkából hozzáférést biztosítanak a szabadba; a második emeleten a fedett teraszra, az első emeleten pedig a házat körülvevő kertbe, egészen a Bozenből Meranba vezető völgyre néző “végtelen medencéig”.