Elkészült a valenciai központú Gallardo Llopis Arquitectos lineáris, kétemeletes lakóháza Ibizán. Az épületet nem véletlen hívják „a három fa házának” – formáját, szerkezetét nagyban meghatározta a telket őrző fa-trió. A ház a mediterrán építészeti stílusra utaló jegyeket vonultat fel, és a nagy tömegek és az üresség kompozíciója elmossa a határvonalat beltér és kültér között.
Az épületet lakóházak veszik körül, így egyik irányba sem nyílna különleges kilátása – ezért a Gallardo Llopis Arquitectos úgy döntött, kialakítják a ház saját, „belső kilátását”. Ennek érdekében számos terasszal és erkéllyel látták el a házat, melyekről kellemes kilátás nyílik a ház további részeire és az azokat körülvevő zöld területekre. Az épület felépítésének köszönhetően megvédi a lakókat a szomszédok kíváncsi pillantásaitól.
Az építészek megváltak egyes szerkezeti elemektől, hogy különböző szinteken és tájolással teraszokat és erkélyeket alakíthassanak ki a helyükön.
A mediterrán építészetet és életsílust egyaránt meghatározó védett külső életterek a növényzetnek is helyet adnak, és a telek három fájára néznek. A karcsú ciprus, a göcsörtös olíva és a méltóságteljes fűz nem csak a külső, de a belső tereknek is fontos elemei.
A lakóház mögötti medence felett húzódó dinamikus szerkezetű épületnyúlvány árnyékot és takarást nyújt a fürdőzők számára. A földszinten található a nappali részleg.
A társalgó közel van a bejárathoz, a terasz és a kert hátsó része pedig a konyha és az étkező folytatásának tekinthető. Rossz idő esetén az üveg tolóajtóknak köszönhetően a medence és az ahhoz tartozó terasz fedetté varázsolható.
A négy szobára osztott felső emelet valamivel zártabb és visszafogottabb. Könnyű lépcső köti össze a két emeletet az alagsorral, ahol egy garázs, edzőterem és mosószoba is helyet kapott.
Az épület durva kőfalai és sima fehér felületi különleges kontrasztban állnak egymással, és az üveg és fa elemekkel kiegészítve egyensúlyt teremtenek a „hagyományos” és „korszerű” között.
