A Csehország morva vidékén lévő Lahofer pincészet új épülete jól tükrözi az ősi borhagyomány és a 21. századi borkészítési technológiák harmonikus együttműködését. A Chybik + Kristof stúdió által tervezett hipermodern pincészet egyesíti a látogatóközpontot, a kóstolótermeket és bortermelés létesítményeit. Az épület szinte belemerül a tájba, finom szimbiózist alkotva a szőlősorokkal.
A CHYBIK + KRISTOF építésziroda a tervezés során arra törekedett, hogy az épület organikus részévé váljon a környező szőlőültetvénynek. Borászati létesítményt, látogatóközpontot, kóstolóhelyet és a tetőn egy különleges formájú amfiteátrumot foglal magában az új épületegyüttes. A megrendelő elsődleges szempontjai a hagyományok tiszteletben tartása, a természettel szembeni alázat kifejezése és a modern borkészítési gyakorlatok hangsúlyozása voltak. A szőlőskertekkel tagolt, festői dél-morva vidéken a pincészet úgy hozott új minőséget a borkultúrába, hogy tökéletesen megjeleníti annak közösségi hagyományait is. A szerkezet leglátványosabb eleme, a belső teret átölelő íves vasbeton bordázat kiosztása a szőlősorok közötti távolság ritmusát követi, finom hullámzása az egész épületen átáramlik. A boltíves kialakítás a régió pincéinek jellegzetes formáit idézi. A borkészítés két laposan elnyúló épületben koncentrálódik, így a komplexum belesimul a tájba, nem töri meg a dűnék összképét, természetes része a tájnak.
Az épület három funkciója három önálló egységbe került, melyek anyaghasználatukban és tömegükben is különböznek egymástól. Az üzemi és adminisztratív egység faborítást és lapos tetőt kapott. A látogatóközpont lágyan hullámzó teteje szabadtéri amfitrátrum, amely közösségi térként szolgál a látogatók és a helyiek számára egyaránt: itt koncerteket, kulturális eseményeket rendeznek, egyúttal itt zajlanak a szőlőtermesztéshez kapcsolódó tradicionális ünnepek is. Maga a tetőzet pompás panorámát kínál a tájra, a végtelenbe nyúló szőlősorokra. A látogatóközpont a teljes élményre koncentrál: délre néző üveghomlokzata révén a belső tér szinte egybefolyik a külsővel. A reprezentatív kóstolótermekben a fa-, a beton- és az üvegfelületek dominálnak, a világítással kiemelt vasbeton bordák Santiago Calatrava organikus formáit idézik, végigvezetve a tekintetet a belső látványos szerkezetén, majd onnan tovább, a szőlősorokon. A borászati egység két csarnokban kapott helyet, ezek magassága az ott zajló termelési folyamatokhoz igazodik. Az első, alacsonyabb csarnokban készül a bor, és itt vannak az irodák, a második tere magasabbra emelkedik, itt a hűvösebb hőmérsékletet igénylő préselő, pince és raktár kaptak helyet.
Ondřej Chybík és Michal Krištof tervezők fontosnak tartották, hogy az épület szorosan a talajra simuljon, ezzel is kifejezze a természet erői iránti alázatot. A borászat a morva táj építészeti karakterét követi, amelynek esztétikája a táj jellegéből fakad. Az amfiteátrum lejtése a lankák természetes formáit folytatja, míg a belső ívek oszlopai és tartószerkezete a szőlősorok ritmusához illeszkedik. Így az épület a táj része, a táj pedig az épület része lesz, kölcsönösen áthatják egymást.
A Dobšice településen található Lahofer Borászat Jan Lahofer cseh művészről kapta a nevét. A pincészetet 2003-ban alapították a Cseh Köztársaság borászati régiójában, és a korszerű szőlőtermesztési technológiák révén vált ismertté. Főként közép-európai szőlőfajtákból készítik boraikat, kizárólag a saját szőlőjük terméséből, amelynek egy részét más bortermelőknek adják el. A Lahofer Pincészet a Cseh Köztársaság egyik legnagyobb bortermelője, mintegy 430 hektáron terül el és évente több mint félmillió palackot gyárt.
A CHYBIK + KRISTOF cseh építészeti és várostervezési irodát 2010-ben alapította Ondřej Chybík és Michal Krištof, irodáik Prágában, Brnóban és Pozsonyban vannak jelen. Felvállalt küldetésük, hogy az általuk tervezett épületek összekapcsolják a privát és a nyilvános terek, illetve az eltérő társadalmi rétegek funkcionális tereinek különbségeit. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a tervezési helyszínek múltjára és környezeti adottságaira. A stúdió tavaly elnyerte az Architectural Record Vanguard-díját, amit korábban Sou Fujimoto és Bjärke Ingels részére ítélték oda.